Kisebb biztosítási átlagdíjak?

Több autó, kevesebb biztosítási díj

Az autóbiztosítások díjbevétele 1 milliárd forinttal csökkent a múlt évben a 2006. évihez képest, miközben a biztosított autók száma 152 ezerrel növekedett, így szükségszerű, hogy az átlagdíjak kisebbek legyenek az egy évvel korábbinál - hangzott el az Union Biztosító sajtóakadémiáján pénteken Budapesten.

_{2008.06.02 09:00MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Maják Viktor, a biztosító marketing és kommunikációs igazgatója mutatta be a múlt évi adatokat: a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjbevétele 3 milliárd forinttal növekedve 133 milliárdot tett ki, míg a casco biztosításokból származó díjbevétel 4 milliárddal - 101 milliárd forintra csökkent. Így jött ki egyenlegkánt, a két autós biztosításra az 1 milliárdos díjbevétel csökkenés. 

Mindezekhez a kgfb szerződések száma 144 ezer, míg a casco szerződéseké 8 ezer darabbal nőtt. A kettő összege 152 ezer új szerződés. Jelenleg minden ötödik magyar autó rendelkezik casco biztosítással. Sok finanszírozó megköveteli, hogy ilyen biztosítást kössön az ügyfele. Az utóbbi időben terjed a "beépített casco", amely a hitel havi törlesztő részletébe "épül be". 

Ez az egyénileg kötött ilyen biztosítástól abban különbözik, hogy nem veszi figyelembe az üzembentartó személyes jellemzőit, hanem csak a kocsi értékéhez igazodik a díj. Miután a finanszírozó "csoportban" - meghatározott járműszámra - vásárol ilyen biztosítást a majdani ügyfelei részére, az olcsóbb lesz az egyéni biztosításnál, de átlagos arányt nem lehet meghatározni - mondta Maják Viktor. 

A gépjármű finanszírozók casco nélküli (no casco) hitelt, lízinget is kínálnak, de ennek nagyobb a havi törlesztése, mint amennyi egyénileg kötött casco biztosítás mellett lenne. A többlet díjból a finanszírozó olyan biztosítást fizet, amely akkor szolgáltat, ha az autó eltűnik a szerződés mögül (ilyen a lopáskár). 

Sok autós nem jelenti be a casco nélküli autó ellopását, mivel akkor egy összegben kell kifizetnie a hátralékos tőketartozást. Pedig éppen az ilyen esetre törlesztett többet havonta, bár fogalma sem volt arról, hogy ezzel biztosítási díjat fizetett. Ráadásul régebben ilyen esetekben a finanszírozó igyekezett duplán pénzhez jutni: felvette a biztosítási díjat és az adósától is behajtotta a hátralékos tőkét. A mai gyakorlat szerint legfeljebb a valós kár és a biztosító által térített összeg különbsége hajtható be az ügyfélen.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter