Zumzum live: Mazda Furai

Mazda Furai: a zoom-zoom megtestesülése

A Mazda díjnyertes, sokat méltatott Nagare tanulmánysorozatában a legújabb Furai koncepció a forgótárcsás motor, illetve a márka nemzetközi sportsikereinek 40 éves hagyományát ünnepli, a NAGARE formanyelv versenyközeli értelmezésével.

_{2008.01.16 16:00}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

NAGARE: jelentése áramlás, és a mozgás megtestesülése FURAI: jelentése a szél hangja A Furai koncepció kizárólag egy olyan gyártótól származhat, amelynek minden termékét áthatja a "sportautók szelleme", ugyanakkor azáltal, hogy az autó a BP által előállított etanollal (E100) üzemel, a jövőre és a környezetvédelemre is nyitott és használható megoldást kínál.

Az Egyesült Államok közútjain az év bármely hétvégéjén minden más márkánál többen versenyeznek Mazdákkal vagy Mazda-motoros járművekkel. Ennek egészen egyszerű az oka: minden egyes Mazda szedánba, kupéba és sportautóba a lehető legnagyobb és legteljesebb mértékben építjük be a Zoom-Zoom filozófiát - a mozgás érzelmét.

A Zoom-Zoom szellemiség ugyanakkor több, mint egyszerű járműteljesítmény. A Zoom-Zoomot meghatározó formavilág és dizájn legérzékletesebb példái a korábbi NAGARE járművek, köztük az a Mazda Nagare koncepcióautó, amelyet 2006-ban mutattunk be Los Angelesben; a Mazda Ryuga, amely egy évvel ezelőtt debütált Detroitban; a tavaly, Genfben leleplezett Mazda Hakaze, vagy a Mazda Taiki, a 2007-es Tokiói Autókiállítás sztárja.

A "Nagare" azt hivatott bemutatni, hogy a Mazda jövőbeli modelljei (a mozgás iránti affinitásuk kinyilvánítása révén) mily módon őrizhetik meg a Zoom-Zoom szellemiségét.

A gyártók rendszeresen mutatnak be olyan tanulmányokat, melyek formai megoldásait nem áll szándékukban megvalósítani. A Mazda épp ellenkezőleg közelíti meg a kérdést: az összes Nagare tanulmány, így a Furai is hozzájárul ahhoz, hogy egy jövőbeli felhasználást előkészítve továbbfejlessze ezt a kifejező formanyelvet. Minden Mazda gépkocsiban ott rejlik a sportautók lelke, ami által valódi és dinamikus Zoom-Zoom személyiségre tesznek szert. A Nagare arról szól, hogy a jövőben hogyan jeleníthetjük meg a külső és belső felületeken ezt a mozgás felett érzett örömöt. Ez esetben a forma nem követi a funkciót, hanem eggyé olvad vele.

Franz von Holzhausen, a Mazda észak-amerikai tevékenységeiért felelős formatervezési igazgatója, és a Furait létrehozó csoport vezetője, így értelmezi a formatanulmány mögött rejlő koncepciót: "Az volt a célunk, hogy áthidaljuk a Mazda motorsport-tevékenységei és a márka sorozatgyártású termékei közötti távolságot. A közúti és a versenyautók használói és rajongói egészen másképp gondolkoznak, így aztán a Furai célja nem kevesebb, mint hogy közös találkozási pontot keressünk ennek a két, igen távoli érdeklődési területnek. A Furai ennek megvalósítása érdekében tudatosan elmossa azokat a határokat, amelyek hagyományosan a közutat elválasztják a versenypályától. Mindig is űr tátongott a kizárólag versenycélokat szolgáló autók, illetve az azokat imitáló, utcára tervezett szupersportkocsik között."

A pályaversenyautók természetüknél fogva nem alkalmasak a mindennapi, praktikus felhasználásra, arról nem is beszélve, hogy a közúti forgalomban való részvétel törvényi előírásainak sem felelnek meg. Egyes szupersportkocsik időről időre ellátogatnak a versenypályákra, ám alapvetően utcai autónak számítanak, amelyeket nem készítettek fel maradéktalanul a versenyzésre. A Furai küldetése, hogy hidat verjen a két kategória közé.

Ezen a ponton le kell szögeznünk, hogy a Mazda sem versenyeken nem kívánja indítani a Furait, sem pedig utcai szupersportkocsit nem épít belőle a közeljövőben. A Furai sokkal inkább formatanulmány, amely e két végpont között helyezkedik el. A sorozatgyártású modellekre vonatkozó megkötések nélkül, az autókiállítások felszabadító légkörét kihasználva a Mazda továbbfejlesztette a Nagare tematikát, amely így egy újabb lépéssel közelebb került a valósághoz.

Ahelyett, hogy a versenyautók alkatrészeit és formavilágát utánozva hoztak volna létre egy közúti járművet, a Mazda mérnökei egy valódi versenyautóból kiindulva fogtak hozzá a projekthez: ahhoz a Courage C65 alvázhoz nyúltak, amely két évadon át bizonyíthatta ütőképességét az American Le Mans Series (ALMS) LMP-2 hosszú távú versenyein. Ez az autó a B-K Motorsports színeiben, a MAZDASPEED Motorsports Development zászlaja alatt ért el sikereket a 2005. és 2006. évi szezonban. Jamie Bach, Guy Cosmo, Elliott Forbes-Robinson és Raphael Matos pilóták egy futamgyőzelmet és összesen kilenc dobogós helyezést tudhattak magukénak 15 ALMS futam alatt. A B-K csapat végül mindkét évben harmadik helyen zárta a bajnokságot; Bach-ot és Cosmót együtt választották meg a 2005. év újoncának.

"Az ALMS szabályzatában várható változásoknak elébe menve új, zárt vezetőfülkét építettünk, amely egyben egy esetleges jövőbeli sorozatgyártású modell céljainak is jobban megfelel. Az egyik legfontosabb elemen azonban nem változtattunk: ez a 450 lóerős, RENESIS-alapú R20B három forgótárcsás motor, amely bőséges Zoom-Zoommal energiával ruházza fel a Furait. Álmaink tökéletes Mazdáját természetesen forgótárcsás motor hajtja, és vállalati szinten eszünk ágában sincs lemondani a márka e különleges kincséről. Amikor a világ legjobb sportautóiról esik szó, a forgótárcsás motorral hajtott Mazda RX-7 minden esetben szerepel a listán" - hangsúlyozta von Holzhausen.

A Furai koncepció fordulópontnak számít a Nagare fejlesztési folyamatban. Miközben az eddigi négy autó a Mazda kikristályosodó dizájnfilozófiájának keresett különböző kifejezési módokat, illetve egy-egy esztétikai részletben megfogalmazott értéket igyekezett feltárni, ez az autó minden ízében a funkcióról szól - minden apró részlet, a legkisebb felület is adott feladattal bír. A Furait létrehozó kreatív folyamat végső célja az volt, hogy meghatározzuk, hogyan vezessük át a levegőt a karosszérián, illetve körülötte. Annak bizonyítékaként pedig, hogy többről van szó statikus áramlástani tanulmánynál, a Mazda formatervezői, a sportrészleg, valamint a kutatás-fejlesztési osztály együttes erővel hozta létre a Furait, amely szükség esetén 290 km/órával száguldó laboratóriumként demonstrálja funkcionális adottságait.

"Minden formatervező álmaiban ott élnek a kortárs versenyautók alapvető arányai" - mesélte lelkesen von Holzhausen. A Furai nem egészen 100 centiméter magas, ám csaknem két méter széles.

Miközben a Furai megjelenése lenyűgöző és magával ragadó, a projekt valódi szépsége (és megvalósíthatóságának legjobb fokmérője) azokban a részletekben rejlik, amelyeket von Holzhausen és munkatársai beépítettek az autóba:

A karosszéria felülete bőséges lehetőséget kínál az olyan alapvető dizájnelemek alkalmazására, mint az agresszív fényszórók vagy a Mazda egyedi, ötszögletű hűtőmaszkja.

A fényszórók borítása egyben a felhajtóerőt csökkentő terelőként is szolgál.

Az első kerekek fölött létrejövő nagynyomású zónák feloldásával ugyanezt a hatást értük el.

A légáramlás-csomag az autó orra alatt beáramló levegőt a karosszéria belseje felé, a motorhűtők irányába tereli.

Az oldalsó felületeken kialakított Nagare struktúra a hátsó fékekhez, az olajhűtőhöz, valamint a sebességváltó-hűtőhöz tereli a levegőt.

Az autó hasán kialakított diffúzor, amely az utasfülke mögött kezd emelkedni, segít hátul kiszívni a hőcserélőkön és a motortéren átáramló légtömeget.

A Mazda formatervezői és K&F csoportjai a Swift Engineeringgel szorosan együttműködve tökéletesítették a karosszéria áramlástani jellemzőit, ezzel garantálva, hogy a Furai nagy sebességnél is szinte odatapad az aszfalthoz. A csapat, kihasználva a Mazda/Cosworth-hajtású Champ Car Atlantic alváz fejlesztése során a Swift Engineeringgel kialakított kapcsolatát, összetett áramlástani numerikus szimulációs (Computational Fluid Dynamics, CFD) szoftver segítségével végzett finomhangolást számos Nagare dizájnelemen, hogy azok magas hatásfokon végezzék feladatukat. Alapvető szempont volt a légellenállás, a leszorítóerő, a felhajtóerő, de az általános esztétikum is.

A közvetlenül a versenypályáról származó Courage szénszálas kompozit versenyautó-héj lényegében érintetlenül került be az új Furai karosszéria alá, beleértve a jobboldali vezetőülést is. Ugyanakkor a versenyautókra jellemző, komor beltér helyett kényelmesebb, ám igen funkcionális felületkidolgozást alkalmaztunk. A kormánykeréken helyeztük el az elektronikus kijelzőt, valamint a váltófüleket.

A váz eredeti versenykonfigurációjában az utasülés helyét elektronikus berendezések foglalják el, így ezeket máshová kellett áthelyeznünk, hogy ketten is elférjenek az autóban. Maga az utasfülke valamivel szélesebb az eredetinél, hogy elegendő fej- és vállteret nyújtson, valamint megfelelő kilátást biztosítson. A lepkeszárny-ajtókon át igen egyszerű a ki- és beszállás. Ez esetben a hosszú távú autóversenyzés világában már bizonyított megoldást vette át a tervezőcsapat.

"A CFD vázlatokból megtanulhattuk, hogy hatalmas hátsó szárny nélkül is kiegyensúlyozható az elülső légterelő, illetve a karosszérián alkalmazott Nagare jellemzők által keltett leszorítóerő" - tette hozzá von Holzhausen.

"A motor töltőlevegőjét a Swift által egy évtizede, az Indy Car versenyben történő felhasználásra létrehozott turbó egy különleges változata biztosítja. Ez valamivel a környező tetőfelület fölé emelkedik, így a határréteg feletti, tiszta levegőt szívja be. Az általunk alkalmazott végső megoldás olyan magas hatásfokú, hogy a Swifttel közösen szabadalmaztattuk is azt. Természetesen az sem mellékes, hogy valódi műalkotásról van szó, és hogy a formaterv szerves részeként kívántuk alkalmazni azt."

Az új kompozit elemek létrehozásának fontos feladatával a kaliforniai Irvine-ban működő Aria-csoportot bíztuk meg, akik a borítóelemeknek a Courage vázra történő illesztésében szorosan együttműködtek az észak-amerikai Mazda házon belüli fejlesztőcsoportjával. A sötét, matt kidolgozás a piros és narancs díszítőelemekkel annak a legendás Mazda 787B modellnek a festését idézi, amely 1991-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt - ezzel a vállalat az első (és mindmáig egyetlen) japán márkaként diadalmaskodott a legendás hosszú távú versenyen.

A Furai nem csupán formailag kísérletezik a jövő lehetőségeivel, de az alternatív üzemanyagok terén úttörő lépést tesz. A Mazda közelmúltban meghirdetett "fenntartható Zoom-Zoom" kezdeményezésével, illetve a benzintől való, több versenyágban is érzékelhető eltávolodással összhangban, a Furai nagy teljesítményű, háromtárcsás motorját úgy állítottuk be, hogy 100% etanollal (etilalkohollal) üzemeljen. Az olyan benzin-alkohol keverékek, mint az E10 (10 százaléknyi alkoholt tartalmazó keverék) vagy az E85 (85% alkohol-tartalommal) már évek óta, széles körben megvásárolhatók. A benzin teljes kiküszöbölésével az E100 révén feloldható az olajtól való függőségünk, egyben a Furai károsanyag-kibocsátása a hasonló teljesítményű autóknál igen ritkán tapasztalható, alacsony szintre csökken.

Az alternatív üzemanyag alkalmazására John Doonan, a Mazda motorsport fejlesztőcsapatának igazgatója ad magyarázatot; "Motorsport tevékenységünk egyik legfőbb partnere, a BP segített megvalósítani a teljes E100-as üzemet. Az ALMS 2007-ben írta elő az E10 használatát, miközben az E100 az egyetlen elfogadott üzemanyag az Indy Racing League-ben, így aztán ezzel a megoldással messze előre tekintünk: tapasztalatot kívánunk gyűjteni, és egyben javítani a Mazda környezetvédelmi profilját. A BP igen komolyan koncentrál a környezetvédelemre, a Mazda célja pedig az, hogy közúton és versenypályán egyaránt fenntartsa a Zoom-Zoom nagy teljesítményű világát. Habár a Mazda forgótárcsás motorjáról már bebizonyosodott, hogy könnyedén átállítható különféle alternatív üzemanyagokra (ideértve a hidrogén-üzemmel végzett kutatásokat is), most először hangoltunk át egy autó E100-ra."

A Mazda és a BP hagyományos kapcsolatát felhasználva a Furait E100 (azaz 100% etanol) üzemanyagra állíthattuk be. A Mazda első ízben alkalmaz etanolt a háromtárcsás versenymotor hajtására, ám az eredmények ismét meggyőzték a mérnököket arról, hogy a Mazda forgótárcsás motorja különösen alkalmas többféle üzemanyaggal történő üzemeltetésre.

Az etanol gabonanövényekből származik, például kukoricából, búzából vagy szójababból. A kukoricát, mint elsődleges alapanyagot száraz vagy nedves őrlési eljárással alakítják át etanollá. Az etanol számtalan cellulóz alapú biomassza alapanyagból állítható elő, így mezőgazdasági növényi hulladékból (kukoricaszár, gabonaszalma, cukornád massza), ipari folyamatok üzemi hulladékából (fűrészpor, papírpép), vagy kifejezetten üzemanyag-termelés céljából termesztett növényekből, például prérifűből.

A Furai fejlesztéséből mindemellett a Mazda csapata is tanult, mégpedig a csapatmunka és a kulcsfontosságú partnerek együttműködésének megbecsülését.

A Racing Beat fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy kifejlessze a világ egyetlen E100-kompatibilis háromtárcsás forgótárcsás motorját.

A Mother's Waxes and Polishes viaszok, valamint tisztító- és polírozószerek széles választékával biztosítja, hogy az autó mindig tökéletesen nézzen ki.

A Liferacing és az AER közösen fejlesztette ki a hatfokozatú, kapcsolófüles váltómechanizmust.

A Brembo a Mazda csapattal együttműködve biztosította, hogy a Furai fékrendszere pontosan olyan hatásos legyen, mint a versenypályán.

A Sachs és az Eibach együttesen dolgozta ki az agresszív, ám utcára is alkalmas lengéscsillapító- és rugókészletet.

A lenyűgöző fényezés a Nippon Paint munkája.

Az autóhoz szükséges nagy teljesítményű kenőanyagok a Castroltól származnak.

A Mazda gumiabroncs-fejlesztő partnere a 2006. és 2007.-es ALMS szezonban, a Kumho volt, aki kidolgozta a Furai abroncsainak egyedi futófelület-mintázatát.

A 14-küllős, központi rögzítőcsavaros, alumínium keréktárcsák a Mazda partnerétől, a BBS-től származnak.

A biztonsági öveket a Sparco Motor Sports szállította.

Az adatgyűjtő és hajtáslánc-vezérlő szabályozókat a világ egyik vezető versenyelektronikai gyártója, a MoTeC fejlesztette ki és hangolta be.